Kistérségi tanulmányok rendszere

A KSH T-STAR adatai alapján

A kistérség földrajzilag összefüggő, elsősorban területfejlesztési és statisztikai célokat szolgáló területi egység volt Magyarországon 1994 és 2014 között. Bár területének nagyságát tekintve a kistérség közel állt az egykori (és későbbi) járáshoz, de nem tekinthető az utódjának, mivel nem a felsőbb közigazgatási szintek kihelyezett szerveinek illetékességi területét határozta meg.


A kistérségeket a települések megyén belüli csoportosításával alakították ki. Így a kistérség a hozzá tartozó települések teljes területét magában foglalta, minden település csak egy bizonyos kistérséghez tartozhat, minden település része volt valamely kistérségnek és minden kistérséghez csak egy bizonyos megye települései tartoztak. 2013 elején Magyarországon 175 kistérség volt.


Ez az oldal a 2013-as kistérségi rendszernek megfelelő szerkezetben térítésmentesen generálja le Magyarország kistérségeinek tanulmányait.

A kistérségről

A kistérség a települések között létező funkcionális - lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem) - kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területfejlesztési-statisztikai egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége.


A kistérségi rendszerben a települések kapcsolataik révén egy központi településhez vonzódnak. A rendszerben minden város egyúttal vonzásközpont (társközpont), de vannak községi jogállású vonzásközpontok is. A kistérségi rendszert a KSH megyei igazgatóságain és az önkormányzatoknál, valamint más területi, településhálózati kérdésekkel foglalkozó intézményeknél dolgozó munkatársak együttműködésével és véleménycseréje alapján alakították ki. Megnevezésük a központi település neve alapján történt.


Bár területének nagyságát tekintve a kistérség közel áll a járáshoz, csak részben tekinthető a járás utódjának, mivel az igazságszolgáltatás és a hatósági tevékenység illetékességi köreit nem határozza meg.


A kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét. Azaz egy kistérség a hozzá sorolt települések teljes területét magában foglalja és minden település csak egy kistérségbe tartozik. A kistérségek határai illeszkednek a nagyobb közigazgatási egységek (régió, a megye), valamint más kistérség határaihoz, többé-kevésbé megegyeznek a régebbi járások határaival, habár több kistérség van, mint amennyi járás volt.


2013-tól a kistérségek mellett államigazgatási (közigazgatási) területi egységként járásokat is kialakítottak, a két területi beosztás nem esett egybe. A kistérségek közigazgatási szerepe ezzel megszűnt, majd 2014. február 25-én megszűntek maguk a kistérségek is.


Ezen indok alapján látszólag okafogyottá vált a kistérségi tanulmányok rendszere, de ez csupán látszólag van így, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csupán 2016-tól közöl 2014-es évre vonatkozó, vagy annál újabb területi adatokat, így a kistérségek adatai – különösen az idősoros elemzésekben – még sokáig nélkülözhetetlenek.


Honlapunk minden tanulmányának elsődleges céljai között szerepel az adatok összehasonlíthatósága, ezért a későbbiek során sem kívánunk lemondani arról, hogy korábbi kistérségekre vonatkozó tanulmányokat közöljük.


Nem hagyhatjuk figyelmen kívül ugyanakkor azt sem, hogy a közigazgatás egy új egysége jelent meg Magyarországon – ez a járás – ezért a kistérségi tanulmányok mellett a járási tanulmányokat is közöljük. Ez a kettős adatközlés ugyan redundanciát okoz, de az összehasonlíthatóság elve prioritást élvez a tanulmányok elkészítésekor, ezért ezt a redundanciát kénytelenek vagyunk felvállalni.


A statisztikai kistérségek története:

Jogi háttere:

A 244/2003. (XII. 18.) Kormány rendelet 1. § (1) alapján a kistérség területfejlesztési-statisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja. (2) A területfejlesztési-statisztikai kistérség földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat.


Előzményei:

1994 -ben a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 9006/1994 (S.K.3) közleményével bevezette a kistérség kategóriáját, mint a statisztikai folyamatok mérésének területi egységét. Az 1994-es KSH elnöki közlemény 138 statisztikai körzetet alakított ki. A közlemény 9002/1998 (S. K. 1.) KSH Elnöke közleményével történt módosítása következtében 1997. augusztus 1-jétől kezdődően 150 kistérséget rögzítettek.


A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003 (XII.18.) Kormány rendelet az előzőekhez képest, felülvizsgálat eredményeként 18 új kistérség létrehozását valósította meg, így 2007 szeptemberéig összesen 168 kistérség fedte le az ország területét. (Akkor újabb hatot hozott létre az Országgyűlés, 174-re növelve számukat.)


A hatékony ösztönzés alapvető formájaként a kormány megalkotta a többcélú kistérségi társulások támogatására vonatkozó 65/2004. (IV.15.) Kormány rendeletét, amely a települési önkormányzatok közszolgáltatási feladatainak egy részét, valamint a kistérségi területfejlesztési feladatok társulásban történő ellátását szolgálja az adott statisztikai kistérségen belül.


Területfejlesztési önkormányzati társulások:

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 10. § (1) szerint a települési önkormányzatok képviselő-testületei megállapodással a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása érdekében önálló jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre.


A kistérség területfejlesztési szempontból már a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatására fontossá vált. A törvény a kistérséget jelölte meg alsó szintű területfejlesztési térségként és az önkormányzatok területfejlesztési társulásait a kistérség területfejlesztési szerveiként.


Az 1996. évi XXI. területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény 2004. évi módosítása 10/A. § szerint azokban a kistérségekben, ahol nem alakult többcélú társulás ott a Közigazgatási Hivatal a törvényerejénél fogva megalakította a Kistérségi Fejlesztési Tanácsot, mely a kistérség teljes területén az összes település bevonásával működő a területfejlesztési feladatokat összehangolását végző szervezet. A többcélú társulások mindegyikének része a területfejlesztési feladatoknak a kistérség egészére, az összes önkormányzat bevonásával való ellátása, így ezekben a kistérségben a többcélú társulás látja el a kistérségi fejlesztési tanács feladatát.


A kistérségi rendszer működése 2007-től 2012-ig

Az Országgyűlés 2007. szeptember 10-én fogadta el a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosítását. Ennek eredményeként - Budapest kivételével, ahol a Fővárosi Önkormányzat látja el e feladatokat - mind a 173 kistérségben létrejött a kistérség összes települését magába foglaló többcélú kistérségi társulás. Ezzel hosszabb távon egységesen szabályozható és támogatható rendszer alakult ki a települési önkormányzatok ösztönzött de önkéntes részvételével.


A sokszor 30-40 települést magába foglaló kistérségek azonban nehezen képesek hatékonyan elvégezni közszolgáltatási feladatokat. Az utóbbi időben megfigyelhető, hogy – a kistérségi együttműködéseknél alacsonyabb szinten – néhány településre kiterjedő együttműködések jönnek létre egy-egy közfeladat ellátására.


Miután a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 2013. január 1-jén hatályát vesztette, a többcélú kistérségi társulások is megszűntek.


A kistérségek közigazgatási szerepének megszűnése a járási rendszer bevezetésével


2013. január 1-jétől a kistérségek ismét csupán területfejlesztési és statisztikai területi egységek, közigazgatási szerepük megszűnt, egyidejűleg államigazgatási (közigazgatási) területi egységként létrejöttek a járások. A kistérségek területi beosztását (az egyes kistérségek nevét és a hozzájuk tartozó települések felsorolását) több mint egy évig továbbra is törvény határozta meg, mivel azt mellékletként beillesztették a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvénybe.


A kistérségek végleges megszűnése

Azzal, hogy a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény mellékletét hatályon kívül helyezte, a kistérségeket 2014. február 25-ével megszüntette a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (264. § (12) bekezdés).


Kistérségi tanulmányok

A kistérségekre vonatkozó alaptanulmányok szabadon letölthetők és forrás megjelöléssel felhasználhatók.
A tanulmányok elkészítésének menete:
  • Válassza ki, hogy melyik évre vonatkozó tanulmányt szeretné elkészíttetni!
  • Válassza ki, hogy melyik kistérség tanulmányát szeretné elkészíttetni!
  • Kattintson a „Tanulmány generálása” gombra!
  • Egy új ablakban/fülön elkezdődik a tanulmány generálása, mely az egyszerre jelen lévő felhasználók számától függően rövidesen (néhány másodpercen belül) el is készül
Az adatok keletkezési évének kiválasztása
A KSH T-STAR adatbázisok közül a 2009-2013 időszakra elérhető adatokból készíthető tanulmány, így csupán ezen évek kiválasztása lehetséges!


A kistérség kiválasztása
Kattintson a kistérségek listájába, kezdje el beírni a kistérség központjának nevét, majd válassza ki a listából!





Az adatforrásról

A területi statisztika célja

A területi statisztika célja, hogy a KSH adatgyűjtési rendszeréből származó, illetve a külső szervektől átvett adatok, információk felhasználásával biztosítsa a

  • döntéshozatal különböző szintjein működő választott képviselők,
  • az államigazgatás és az önkormányzatok vezetői és szakapparátusai,
  • az érdekképviseleti szervek,
  • a tudományos kutatás és a felsőoktatás,
  • a tömegkommunikáció intézményei, valamint
  • a széles társadalmi közvélemény
tájékoztatását, információellátását a megfelelő területi részletességű regionális, megyei, kistérségi, települési adatközlések és elemzések közreadásával, illetve teljesítse a területi adatszolgáltatásokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeket (EUROSTAT, OECD, stb.).

Az adatgyűjtés gyakorisága: 1 év
A területi statisztika tartalma: A területi statisztika tartalma a régiók, megyék, kistérségek, települések és ezen belül a városok, illetve további funkcionális területi egységek helyzetének és fejlettségének részletes és átfogó vizsgálata a megfelelő területi szinten biztosítható adatok felhasználásával.

A területi statisztika adatforrásai:

  1. Az OSAP (Országos Statisztika Adatgyűjtési Program) kormányrendeletben előírt közvetlen KSH adatgyűjtések és a hivatalos statisztikai szolgálat más tagjai által gyűjtött, átvett adatok.
  2. KSH-n kívüli szervektől származó adatátvételek:
  • Állandó népesség adatai, forrás: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
  • Terület adatok, forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium
  • Nyilvántartott álláskeresők adatai, forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat
  • A közforgalmú és fiókgyógyszertárak adatai, forrás: ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal
  • Igazságügy-statisztika adatai, forrás: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
  • SZJA adatok , forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
  • Önkormányzatok költségvetési adatai, forrás: Magyar Államkincstár
  • Meteorológiai adatok, forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat
  • Nyugdíjasok, nyugdíjak, forrás: Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság
  • Közutak, forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt.
  • Védőnők, forrás: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ
  • Könyvtár, mozi, múzeum, közművelődési intézmény, színház, levéltár, forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma
  • Személygépkocsik, teherszállító gépjárművek, forrás: Belügyminisztérium

A településstatisztikai adatbázisrendszer (T-STAR) rövid története:
A T-STAR a KSH településstatisztikai adatbázisrendszere, amely az ország valamennyi településére településstatisztikai szemszögből gyűjti egybe a legfontosabb számszerű információkat, idősorrendben és témacsoportonként rendszerezve. Az adatok Oracle adatbáziskezelő rendszerben vannak. Egy adott év adatait több közigazgatási állapot szerint is le lehet kérdezni. Minden év lekérdezhető az adott év január 1-jei közigazgatás szerkezetében, vagy bármelyik korábbi évre 1997-ig visszamenőleg. Ha a lekérdezés az 1997. évnél korábbi időpontra vonatkozik, akkor az csak az 1997. január 1-jei szerkezetben lehetséges.
A T-STAR két fő részre tagozódik: a teljes rész az ország valamennyi településére, a városi rész csak a városokra tartalmaz - az előbbieken felüli - adatokat. Külön panel tartalmazza valamennyi településre a népszámlálások legfontosabb adatait, valamint a teljes területi számjelállományt.
A KSH településsoros adatokkal 1965, 1970, 1975. évekre vonatkozóan rendelkezik, majd 1980-tól évente. A T-STAR Oracle-ba integrált rendszere tartalmazza az 1980-as, az 1990-es, illetve a 2001-es népszámlálást, valamint az éves rendszerességű adatok esetében az 1985-ös állományt, és 1990-től évente tartalmazza az adatokat. Ez azt jelenti, hogy egyéb évek állományai a KSH archívumából kereshetők vissza, tehát a rendszerből közvetlenül nem érhetők el.

Forrás: KSH


A településstatisztikai adatfelvételről bővebb információhoz a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapjáról juthat!

Kapcsolatok

Ha felkeltettük az érdeklődését a kistérségi tanulmányokkal kapcsolatban, akkor írjon nekünk!

Felhívjuk a figyelmét, társoldalunkra is, ahol Magyarország településeinek online tanulmányához férhet hozzá az ittenihez azonos feltételekkel!

Üzenet elküldése

Linkek:

Szakmai Linkek:


Egyéb linkek:
Egyedi szauna építés, szauna kellékek
Linkland linkkatalógus
MEGAPORT

Minden honlap életében eljön az az idő, amikor több látogatót szeretne a google segítségével szerezni. Ehhez nyújt segítséget a www.veteranlink.hu keresőoptimalizálás szakértői csapata. Ha jobb helyezést szeretne elérni a legnagyobb keresőben, bízza meg csapatunkat!